Pécsett létünk utolsó napján
Zrínyi elcsodálkozott az idő múltán.
Az utolsó napot is kihasználva 
Pécs városát körbejárta,
A látnivalókat megcsodálta.
Elsőként a székesegyházba ment,
Ahol történetébe betekintést nyert,
Majd lementek az altemplomba 
Utána pedig fel a toronyba.
Belátták ők innen egész Pécset,
Fotókat is készítettek,  
Mert az emlékek szépek. 
A bazilikából kiérve 
Lementek az ókeresztény temetőbe, 
Majd a Csontváry múzeumban a festményeket megtekintette.
A vezetők kvízt szerveztek,
Hogy Zrínyi Pécset megismerje,
Élvezték az egészet,
Közben sok képet készítettek. 
Ebéd után szabadidőt kaptak,
A városban igen szétszóródtak,
Pécs utcáin boldogan sétáltak, 
Fagyiztak, vásároltak,
Várost néztek s szórakoztak.
Mikor eljött az utolsó este,
Zrinyi csapata egybegyűle,
Hogy himnuszát megírja 
S azt szívből eldalolja.
Lassan leszállt a csendes este, 
Rákóczinak nevére 
Zrínyi csapata a pályán egybegyűle,
Hogy az utolsó estét Pécsett együtt töltse.
Körbeültek, az élményekről beszéltek,
Közben egymáshoz is közelebb kerültek. 
Zrínyinek csapata Pécset is bejárta, 
szeretett Ő itt lenni, legjobb barátokat gyűjteni.
Szívéhez nőtt Rákóczi,e tábort soha el nem felejti.

Csürös Arnold